DVB-T Blog

Hadd kövesse más is a digitális fölfelszíni sugárzás történetét, no meg azt, ahogy ezt próbálom használatba venni.

Friss topikok

  • ▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓: "mennyen", meg "set top boksz" ajjaj (2015.10.10. 13:35) A DVB-T az nem DVB-C
  • MorGorilla: Kedves Katalin! A résbe egy Conax rendszerű CI modul kell és abba kell ugyanazt a chipkártyát beh... (2015.08.11. 14:10) Ami a tévékből hiányzik a MinDig TV Extrához
  • Adani: Sztem még sokáig nem lesz leállítva az analóg rádióadás (FM sávon legalábbis), több okból is. Ho... (2014.01.03. 23:44) Senkinek sem kell a digitális rádió?
  • Adani: Leadtek USB-s DVB-T és analóg hibrid vevővel erősítős szobaantennával simán jön a 7 ingyenes csato... (2014.01.03. 23:33) Nálatok jó már a DVB-T szobaantenna?
  • Penetrator: Sőt, ha az országnál nem Magyarországot, hanem mondjuk, Németországot választjuk, akkor elő jön eg... (2012.07.09. 12:58) Panasonic TX-L32C20

Linkblog

Miért fest ocsmányul a nagy LCD tévémen a digitális adás is?

2010.08.10. 12:55 :: ZimiOmega

Analóg, digitális és HD adás: új tömlőbe új bort. Tippek a jobb képminőséghez.

 

 

Sokan vásároltak még az utóbbi, válságos két évben is nagy képernyős LCD vagy plazma televíziót, de a legtöbbek arcáról lehervadt a képernyő szélességével vetekedő 16:9-es mosoly, mikor a masinát üzembe állítva azt látták, hogy porcicák és takonygombócok kergetődznek a HD Ready vagy éppen Full HD panelen. A kép az öreg Videoton tévén jobban mutatott, mint ezen, hát mi történik itt, kérem?

Egy kis visszatekintés: CRT és 100 Hz-es CRT

A képcsöves tévék rendszere már évtizedek óta azonos, az elektronika tudása és az átvitel minősége pedig folyamatosan javult, így a kilencvenes évekre már egész jókat lehetett tévézni egy normál kábeles előfizetéssel, meg a 63 centis ITT-Nokiával. Hazánkban a SECAM televíziós sugárzási norma volt használatban, hiszen része voltunk a keleti tömbnek és a Szovjetúnióban is ezt használták, csak 1996-ban zajlott le a folyamatos átállás a közszolgálati televízióban a PAL rendszerre, így kompatibilisek lettünk Nyugat-Európa túlnyomó részével. A PAL-SECAM-NTSC tagoltság mindmáig jellemző probléma a világban, annál is inkább, mert egyszerű jelkonverzióval nem megoldható a kép minőségveszteség nélküli átalakítása mondjuk PAL és NTSC között. Nem csak a színkódolás és a képsorok száma (rendre 625 illetve 525) különbözik, de még a képváltás sebessége is, a PAL 50, az NTSC 60 félképet szolgáltat másodpercenként. Ezért is olyan néznek ki olyan gyatrán a hírekbe bevágott amerikai televíziós adásokból származó részletek. Na de nem is erőről akartam rizsázni, hanem arról, hogy a standard adás miért jobb a vacakabb készüléken.

Nem árt áttekinteni, hogy miként működik a tévé, de tényleg csak vázlatosan. A tévékészülékekben egy elektronsugár rója a sorokat a képcső belső felén, a megfelelő mértékben gerjesztve a vörös, zöld és kék színalkotókat. A pásztázás kezdettől fogva váltott soros – a teljes kép két menetben jelenik meg, előbb a páratlan, majd a páros sorszámú sorok „karcolódnak” a foszforrétegbe. Vagyis nem 25 egész, hanem 50 félképet kapunk másodpercenként, ami finomabb mozgásokat eredményez, ugyanakkor erősebb a villódzás, ami az elektronsugár instabilitása miatt eleve ismert jelenség. (Egy elektromágneses tekercsrendszer téríti el az elektronsugarat a megfelelő pontra, ám két félképenként tökéletesen ugyanazt az utat bejárni nem képes a rendszer, ezért a villódzás.)

A digitális jelfeldolgozó rendszerek lehetővé tették 100 Hz-es tévék építését, ahol a kép remegésén enyhített, hogy kétszer ismételtek meg minden félképet. A modernebb – és drágább – rendszerek a még stabilabb kép érdekében progresszíven (egy menetben) festették le a két félképből összerakott képet, ami még nagyobb stabilitást, remegésmentes megjelenítést eredményezett. Itt azonban problémák léptek fel, mivel a két félkép rögzítése között eltelt 1/50 másodperc miatt törések jelentek meg az szimplán összefésült kép kontúrjain, hiszen a szereplők 50-ed másodperc alatt is elmozdultak. Jobb fésűs algoritmusokkal (deinterlace) ez a jelenség kiküszöbölhető, a legdrágább modellek pedig még köztes mozzanatok generálásával is megpróbálnak javítani a mozgások folyamatosságán. Ilyenkor a két szomszédos kép között próbál az elektronika leképezni egy valószínű köztes átmenetet, a fiktív képkockák viszont néha, váratlan mozgáspálya változások esetén nem simítanak, hanem inkább zavart keltenek. Ez volt tehát a katódsugárcsöves vagy képcsöves tévék csúcsa, ezeken egy standard adás vagy DVD ma is a lehető legkiválóbban mutat, csak éppen nagyok, környezetszennyező elemeket tartalmaznak és nem kapni őket, na de van jobb – elvileg.

Jobb az LCD tévé? 

Még a jelenlegi, válságos gazdasági helyzetben is viszonylag sok televíziókészüléket adnak el Magyarországon, de már nem a katódsugárcsöves, hanem a „lapostévék”, azaz LCD és plazma megjelenítő panelre épülő masinák fogynak jobban. Itt már nem 5-600, hanem 720-1080 hasznos képpont sorról és 16:9 oldalarányokról beszélhetünk, azaz jóval részletesebb képet kaphatunk és nyoma sincs az elektronsugár nyomán fellépő enyhe vibrálásnak. Azonban csak a tévézők és házimozizók kisebbik része jut ennek megfelelő minőségű HD műsorokhoz, ha tévézésről van szó, akkor a legtöbbször standard felbontásban kapjuk a híreket, műsorokat, filmeket, még a digitális kábeltévé szolgáltatóktól is.

Sokan méltatlankodnak az új, nagy tévé megvásárlás után, hogy még rosszabbul mutat rajta a műsor, mint a régin. Ami szépen hatott az 50-72 centiméteres katódsugárcsövön, az gyakran szemcsés, zajos, mosott hatást kelt a 82 centiméteresnél nagyobb sík paneleken. Az analóg adások minősége valóban romlik az átvitel és különösen a házi elosztás során, ráadásul eleve a fentebb már ismertetett váltott soros (interlaced) szerkezetben rögzítik őket, azonban az LCD megjelenítő alapvetően progresszív. Ha a tévé alsó kategóriás, akkor eleve nem a legjobb módszerrel fésüli ki a félképeket, emellett az egymástól jól eltagolt LCD képpontok kiemelik azokat a képhibákat, amiket a képcsöves készülék szépen elmosott. Csak középkategóriától felfelé találkozunk 3D zajszűréssel, fejlett félkép összefésülő (deinterlace) algoritmussal és mozgásjavítással. A 100, 200 és több hertzes „lapostévékben”, a prémium modellekben mindezek megvannak, így sokkal szebben adják vissza az analóg adást, mint a belépő készülékek. Az LCD és plazma megjelenítők esetében azonban a legjobban a progresszív (egész képekből álló) anyagok érvényesülnek, nagy felbontásban, vagyis nagy tévéhez nagy felbontású, lehetőleg progresszív videoanyag dukál. 

Na de nekem digitális set top boxom van, akkor miért ronda a kép? 

Magam is előfizettem egy időben digitális kábeltévére, de az nem biztosított olyan minőséget, mint amit elvártam volna. A képátvitel valóban digitális és így gyakorlatilag hibátlan, de ez nem sokat ér, ha a szolgáltató arra koncentrál, hogy minél több dzsunkás, érdektelen adót kínálhasson. A rengeteg adó és a HD előfizetéseknek fenntartott sáv kitölti a kábel kapacitását, egy adóra kis sávszélesség jut. Ha kicsi a sávszélesség, akkor különösen a mozgalmas jelenetek és az áttűnések során szétesik, zajosodik, szférákra, kockákra bomlik a kép. Hadd ne említsem, hogy melyik élénk színnel operáló kábeltévé társaságról van szó, de az biztos, hogy lemondtam a digitális előfizetést, maradtam az analógnál és persze ott a tetőantenna a DVB-T-nek.

 Az enyém rondább volt, mint ez itt :)

 

Meg kell jegyezzem, hogy a DVB-T sem csúcs, a jelenleg az egyes csatornák számára lefoglalt sávszélesség ott is lehetne nagyobb, de azért a fizetős adók képe is élvezhető, legalább olyan jó, mint a standard kábeles digitális adóké. A vicces, hogy jelenleg a legtöbbet talán a HD minőségben adott közszolgálati adó kapja, holott – a nemrég lezajlott labdarúgó világbajnokságtól eltekintve – rendszerint csak HD-re felskálázott tartalmakat adnak.

Mit tegyek, hogy jobb legyen a kép?

Az analóg adást is szebben adják vissza a fejlettebb, jobb képjavító áramkörökkel felvértezett tévék, de ha valaki standard tévét akar nézni, akkor jobban jár egy 72 centis CRT tévével, amit pár tízezerért megkaphat egy használt kereskedésben.

Ha már mindenképpen kell a lapostévé, akkor válasszunk tehát prémium képjavító áramkörökkel felszerelt darabot, nos a 120 000 forintos masinák nem ilyenek. Új tömlőbe új bor kell, tehát érdemes az új tévéhez digitálisan továbbított és/vagy leginkább HD tartalmakat beszerezni. Jó pár megoldás elérhető, minden kábeltévé társaság kínál HD csomagokat, ezekhez biztosítanak set top boxot is. Az is megoldás, ha mozizáshoz beszerzünk egy megfelelő lejátszót – vannak olcsóbb Blu-ray lejátszók és 20ezerért már akad használható Full HD médialejátszó is, ezekkel a maximumot lehet kihozni a legjobb panelből is.

 

Talán a DVB-T-n is jönnek majd fizetős HD adók, de addig is számos megoldás adódik, hogy ne csak szobadíszként értékelhessük a drágán beszerzett tévét.

 

 

 

4 komment

Címkék: tv tévé hd analóg digitális top lcd box plazma set

A bejegyzés trackback címe:

https://dvb-t.blog.hu/api/trackback/id/tr302212167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hobihokifun 2010.08.23. 21:02:42

Szia!

Esetleg abban tudnál segíteni, hogy van egy Alcor 1800-asom és egy philpis HD ready tévém, mégse az igazi a kép, szép szép, de azért lehetne jobb.

Ha HDMI kábellel kötöm össze a TV-t a dekóderrel az adhat kép javulást a scart kábelhez képest?

Előre is köszi

ZimiOmega 2010.08.24. 09:48:46

Szia,
ez esetben szinte biztos, hogy javítani fog a HDMI a képen, hajrá! A scart kábelben leginkább az RGB ereket szokták használni az eszközök, de ezt nem tudják optimalizálni a CRT tévék sem, ráadásul RGB-n nem tud átjönni a HD adás sem. Az Alcor HD-1800 pedig tud HD adást fogadni és kijátszani (m1 HD, m2 HD és Duna HD elérhető kódolatlanul). Lehet, hogy a video üzemmódot a képi beállításoknál át kell állítani 720p-re majd.
Még valami: inkább egy számtech kiskerben vennék kábelt, mint mondjuk a MediaMarktban, ahol elég drága.

ZimiOmega 2010.08.24. 09:55:45

Szia,
ez esetben szinte biztos, hogy javítani fog a HDMI a képen, hajrá! A scart kábelben leginkább az RGB ereket szokták használni az eszközök, de ezt nem tudják optimalizálni a CRT tévék sem, ráadásul RGB-n nem tud átjönni a HD adás sem. Az Alcor HD-1800 pedig tud HD adást fogadni és kijátszani (m1 HD, m2 HD és Duna HD elérhető kódolatlanul). Lehet, hogy a video üzemmódot a képi beállításoknál át kell állítani 720p-re majd.
Még valami: inkább egy számtech kiskerben vennék kábelt, mint mondjuk a MediaMarktban, ahol elég drága.

Hobihokifun 2010.08.24. 16:02:38

Szia!

Persze, én sem mediamarkt-ra gondoltam. A vaterán találtam elég olcsó árban HDMI kábelt.

Köszönöm a segítséget.