Miért fogynak a tetőantennák, ha olyan pozitívan állunk az átálláshoz?
A digitális átállás monitoringból kiderül, hogy kicsit több az IPTV, de bármilyen szomorú, de mérési hibahatár alatt a DVB-T hasnzálata. Ami még talán látszik, hogy az emberek egy része próbál spórolni, mégpedig úgy, hogy nem fizet elő kétféle tévére, csak a lakások 6%-ában van mondjuk kábeltévé és műhold is.
Ami meglepően ellentétes az állítólag haladó digitális átállással, hogy az utóbbi egy-két évben igen jelentősen csökkent a tetőantennát használók száma. Még a 2009-es első és második félévi felmérés között is esett ez a szám, holott ebben az időszakban már rendelkezésre állt jó néhány DVB-T-n sugárzott adó. Hiába jöttek a kimutatások az Antenna Hungáriától, hogy milyen sokan tudnak már az átállásról és hogy egyre több embernek van MPEG-4-es DVB-T vevője vagy tévéje, úgy látszik, hogy ezeket csupán megvették az emberek vidéken, de nem vetették be, inkább előfizettek valami kábeles tévére. „Pozitívan ítéli meg a lakosság a digitális átállást”- ez a címe az NHH mai jelentésének. De annyira azért nem pozitívan, hogy át is álljanak. Hiszen a kimutatásban még mindig nem szerepel kedvenc DVB-T-nk mivel annak elterjedtsége az egy százalékos statisztikai hibahatár alatt van.
Hol csúszhatott hiba a digitális átállásról való tájékoztatás című képletbe? (Már attól eltekintve, hogy az egész bulit késve szavazta meg az Országgyűlés.) Talán több csatorna kéne? (szerintem igeeen!) Egyszerűen nem hiszik el az emberek, hogy ingyen is kaphatnak valamit? Ja, hogy el lett kúrva a budapestiek jókedve a bolhafingnyi térerővel? Az például biztos. Ekkora változásokhoz mondjuk évtizedek álltak rendelkezésre régen (rádió, aztán arról tévére váltottak, aztán színesre, videóra, dvd felvevőre), aki 35 éve így nézte a tévét, az nemigen akar változtatni. Manapság tehát még a késésekkel együtt is igen hamar, pár év alatt végbemegy az, ami régen 20 évig tartott.
A magam részéről, ha vidéken laknék egy masszív tetőantennás házban, akkor bizony – amellett, hogy előfizetnék a lehető legcombosabb internet hozzáférésre – nem adnék ki pénzt a tévézésért. Válság van, vagy mi, nem? Ahogy nézegettem az EPG-n a királyi csatornák műsorkínálatát, vannak érdekes, elgondolkodtató filmek és olykor még magazinok is (most nem a TV2-re meg az RTL-re gondoltam!). Ha felmenne a TV3 is DVB-T-re, esetleg az Ozone csatornák is, akkor már lebeszélni is nehéz lenne arról, hogy lemondjam a kábelt.
Itt a közlemény, ami egyébként még sok egyéb érdekességet tartogat és mazsolázok is belőle a napokban. Ja és arról is érdemes lenne olvasni, hogy ugyan ki fog digitálisan rádiózni, ha a készülékek ilyen drágák? Hol a mobiltévé, mert én csak mobil IPTV ajánlatokkal szembesülök, DVB-H-val nem. Na de ezt is feszegetjük még, mint kismajom a pofonosládát.
Pozitívan ítéli meg a lakosság a digitális átállást
A digitális rádiózás és a mobiltévé népszerűsége még jelentősen elmarad
a digitális televízióétól
A lakosság többsége pozitívan ítéli meg a digitális átállást, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megbízásából az Ariosz Kft. által elkészített és immár második alkalommal publikált digitális átállás monitoringból. A reprezentatív kutatás alapján évente kétszer kiadott jelentés adatfelvétele 2009 októberében és novemberében zajlott, összesen 1500 háztartást megkérdezve személyes interjúk keretében a televíziózással, rádiózással és mobiltévézéssel kapcsolatos témákról.
A digitális átállás keretében 2011 végéig megszűnik a jelenlegi analóg földfelszíni televízió vételi mód és helyébe a jobb kép- és hangminőséget, nagyobb szolgáltatásválasztékot nyújtó, a korlátos erőforrással, az ország számára rendelkezésre álló frekvenciakészlettel való hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő digitális földfelszíni televíziózás lép. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg még a földfelszíni analóg adást nézőknek 2011 végéig valamelyik másik televíziózási módra kell áttérniük.
Televíziós platformok és előfizetések
Kábelen keresztül tévézik hazánk lakosságának legnagyobb része – mintegy 4 millió háztartásból 2,392 milliónál érhető el televíziós adás ily módon. Az egyedi műholdas és a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni televíziózás elterjedtsége az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, míg az előfizetéses műholdas és az IPTV-szolgáltatás részesedése tovább nőtt. Továbbra is a lakosság 1,4 százaléka nem tévézik, csökken a platformok kereszthasználata, már kevesebb, mint 6 százaléknyi az olyan háztartás, ahol egynél több platformon tévéznek. A platformok közül a földfelszíni digitális televíziózás (azaz a DVB-T vételi mód) még nem éri el az 1 százalékot, ezért a kutatás statisztikai hibahatára miatt arra platformhasználati számot nem lehet adni.
820 ezer háztartásban elsődleges a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni vételi mód. Ezek a háztartások a digitális átállás elsődleges érintettjei, hiszen ők a jelenlegi országos földfelszíni tévécsatornákat, köztük a közszolgálati m1-et csak ilyen módon érik el.
Az előfizetéses műholdas szolgáltatások sikere elsősorban a kisebb településen élőknek „köszönhető”, ezeken a területeken ugyanis a kábeltelevíziós ellátottság jelentősen elmarad a nagyvárosokétól. Esetükben 28 százalék volt ezen platform elterjedtsége a kábel és az IPTV 42 százalékával szemben, míg a fővárosban közel teljes a kábel és az IPTV dominanciája (84 százalék), az előfizetéses műholdas tévé szerepe pedig szinte elhanyagolható (6 százalék). Szintén a kistelepüléseken a legjellemzőbb a földfelszíni televíziós vételi mód – 100-ból 30 háztartásban használják ezt a technológiát, bár érdemes megjegyezni, hogy 2005-ben még 52-ben tették ugyanezt.
Digitális átállás
A digitális televíziózás részaránya folyamatosan emelkedik a televízió-vételi módok körében, 2009 végére már háztartások egynegyede (26 százalék) használt digitális platformot.
Az analóg sugárzás 2011 végén történő leállásáról (az analóg lekapcsolásról) 4,6 millióan tudnak (a lakosság 56 százaléka), és 3,4 millióan hallottak arról (a lakosság 42 százaléka), hogy az ország egyes területein már jelenleg is fogható a digitális adás.
A digitális átállás megítélése javult, a korábbi 44 százalékkal szemben tavaly ősszel már a lakosság 49 százaléka ítélte meg pozitív módon a folyamatot, sok volt a semleges vélemény is, míg negatívnak csak minden tizedik ember (12 százalék) értékelte az átállást.
Nem meglepő módon az átállás elsődleges érintettjei, a jelenleg televíziót analóg földfelszíni módon, szoba- vagy tetőantennával nézők, akikre mindez konkrét feladatot ró, kevésbé ítélik meg pozitívan a jelenséget.
Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy már minden második felnőtt (a lakosság 52 százaléka) tisztában van azzal, hogy a régi készülékekhez dekóder kell a digitális földfelszíni adás vételéhez, azonban a dekóder nélküli vételre alkalmas televíziókészülékeket a felnőtt lakosság fele, míg az elsődlegesen érintettek háromnegyede nem tudja, miről lehet felismerni. Minden harmadik felnőtt (a lakosság 34 százaléka) tévesen úgy gondolja, hogy az átállás miatt a jövőben fizetni kell a jelenleg ingyenesen elérhető csatornákért.
Az Antenna Hungária kommunikációs kampányának hatása többek között a MindigTV logó ismertségével is mérhető: közel duplájára, 20-ról 39 százalékra nőtt az emblémát ismerők száma. Közülük legtöbben a tévében (reklámokban) találkoztak a digitális földfelszíni adás szimbólumával. Valószínűleg a reklámoknak köszönhető, hogy az átállással kapcsolatos elsődleges várakozás a jobb képminőséget érinti – a megkérdezettek közel kétharmada (65 százalék) számít erre a pozitív változásra.
Rádiózás
A kutatás megállapította, hogy az ország felnőtt lakosságának 82 százaléka, 6,715 millió fő szokott rádiót hallgatni. Közülük csak minden tizedik, 620 ezer ember hallgat interneten rádiót – 69 százalékuk ugyanazokat, mint a földi sugárzás során, és csak 14 százalékuk szakad el ebben a tekintetben a hazaitól és választ külföldi adókat. A digitális rádiózásról alig több mint minden hatodik ember hallott (17 százalék), számuk stagnált az elmúlt időszakban.
Mobiltelevízió
A „legfiatalabb” tévés platformról, a mobiltévéről a felnőtt lakosság közel fele, egész pontosan 46 százaléka hallott már, azonban mindössze 95 ezren valószínűsítik, hogy elő is fizetnének rá.
A mobiltévé használat iránt nyitottak körében közel kiegyenlített az arány a hagyományos televíziózással megegyező lineáris (azaz „azt nézem, amit épp adnak” típusú) és az internetes használathoz hasonlító nem lineáris (azaz „akkor nézem, amikor ráérek” típusú) szolgáltatást preferálók között.
Budapest, 2010. március 11.
