Már rég szerettem volna írni erről a kérdésről, ami mindenkit érint, aki a fővárosi adók körzetében próbál tévézni DVB-T-n. A vidékiek ugyanis furcsállják, ha egyből tetőantennát emleget az ember, mondván, hogy sok helyütt akár passzív szobaantennával is megfelelő eredményt tudnak elérni az XY adó körzetében. Még sokkolóbb a dolog, ha valaki próbálta már például a hannoveri CeBIT alkalmával az ottani rendszer használatát. Németországban ugyanis olyan energiával adnak, hogy a gyárilag mellékelt – itthon gyakorlatilag kukára termett – botantennákkal a falu szélén is kiváló a vétel.
Ez Hiddestorf faluszéle egy 2009. márciusi reggelen, itt bezzeg van jelerősség
Bájosan keveredik a retro és modernitás Hannover környékén. Ezzel a kis nulla készülékkel lazán tévéztünk Németországban, a kísérleti MPEG-2-es időszakban még itthon is használható volt, ha jó helyen álltunk.
Hát ez már megint Magyarország, megjegyzem. Jó kis frekvenciáink vannak, elérték az illetékesek, hogy egyből MPEG-4 ben induljunk, így elvileg még több műsor lehetne elérhető, mint az „elmaradott” németeknél. A hálózat nagyrészt már ki van építve, és ugyan az NHH októberben 40 milliós büntetést szabott ki a szerződésben vállalt ütemtervtől valóban elmaradt Antenna Hungária Zrt-re, de azért jó ha tudjuk, hogy például lefedettségben lényegesen jobban állunk a germánoknál, ahol még igen nagy fehér területek tátonganak a térképen. Aztán az is hátráltatja az átállást, hogy nálunk a modernebb, és emiatt drágább MPEG-4 kódolás került bevezetésre, az MPEG-4-es set top boxok és egyéb vevőegységek pedig jóval drágábbak voltak az MPEG-2-eseknél, mára a különbség valamelyest mérséklődött. Na és persze az a dolga a hatóságnak, hogy büntessen (mi magyarok szeretjük ezt, nem?), és összeg tekintetében méltányos is volt, de az országgyűlést ki büntette meg, mikor jócskán elcsúsztak a médiatörvénnyel és azt az időt a digitális átállás gyakorlati megvalósítóitól (műsorszórók, partnerek, gyártók és maguk a tévénézők) vették el?
Na mindegy, elég a morgásból. Az eredeti témánál maradva, miért van az, hogy aki még a kísérleti időszakban próbálta ki a DVB-T-t Budapest környékén, az szobaantennával is elboldogulhatott, de most már ez a legtöbb helyen nem megy? A rendszer mintegy egy éve történt élesítése folyamán nem csak az adatfolyam kódolása változott MPEG-2-ről MPEG-4-re, de az adásokat más frekvencia sávokra helyezték át és a sugárzás energiáját drasztikusan lecsökkentették. Ennek folyománya, hogy a legtöbb helyen csak tetőantennával lehet megfelelő vételt produkálni.
Ő a hibás!
Az OMK (Országos Mikrohullámú Központ) korlátozása okozza Budapesten azt, hogy a jelerősség alacsony. Az úniós szabályozás 100 kW-ban maximálja az adó teljesítményét, de a hazai korlátozás miatt csak 6 kW ERP-n szabad adni. Ennek oka az, hogy tekintettel kell lenni a kecskeméti légi támaszpont repülésirányító rendszerének rádiófrekvenciáira (szovjet testvéri örökség, amit hamarosan NATO-kompatibilisre cserélnek és akkor szabad a pálya). Az Antenna Hungária Zrt tájékoztatása szerint folyamatosak a tárgyalások a Honvédelmi minisztériummal, hogy a korlátozások legalább részben feloldásra kerüljenek, ami helyenként jobb vételt biztosíthat szobaantennával Budapest környékén is. Ezzel a fővárosban még többek számára és olcsóbban – antennaszerelés nélkül – válna elérhetővé a digitális tévézés. Reménykedjünk.
