Utóbbi az bizony nehezebb terep és nincs sok köze a földfelszíni adásokhoz.
Azért foglalkozom ezzel kicsit, mert elég sokan keverik a kettőt. A DVB-T (ezzel foglalkozunk ugye leginkább ezen a blogon) az a földfelszíni (terrestrial, innen a -T), a DVB-C pedig a kábelen érkező (cable, innen a -C) digitális video (TV) sugárzást jelenti. Két hasonló, de egymással nem felcserélhető technológiáról van szó, más-más moduláció szükséges a levegőben illetve koax kábelen közvetített jel hatékony továbbításához.
A digitális átállás során 2011. végéig teljesen meg kell szüntetni az analóg adásokat, ezért szépen kiépítették és továbbfejlesztik a DVB-T műsorszóró hálózatot, ami az analóg földfelszíni adás szerepét fokozatosan át fogja venni. A DVB-T-re átállás egy egységes folyamat, mely technikailag egyetlen szolgáltató, az Antenna Hungária kezében van, a hálózat szabványos és bármely gyártó eszközével használható, ami tartja magát a követelményekhez. Így van ez legalábbis a kódolatlan csatornákkal, itt egyértelmű a megfelelőség. Kódolt adásokhoz – ahogy a műholdas vételnél is – sokféle dekóder modul lenne alkalmazható, itthon olyan masinákkal lehet ezeket nézni, melyek tartalmaznak egy Conax CAS7 rendszerű dekóder modult, ebbe kell kártyát, azaz előfizetést vásárolni.

Ő a Terratec Cinergy 1200 DVB-C vevő. Ritkaság, mert
a gyakorlatban nemigen lehet használni.
Teljesen heterogén a kínálat DVB-C fronton, különféle eszközökkel, beállításokkal és titkosítással valósították meg hálózatukat a szolgáltatók, így nem lehet mondjuk a T-Home set-top-box segítségével a UPC hálózatán tévézni. A szolgáltató kitalálta a rendszert, eldöntötte, hogy milyen szolgáltatásokat valósít majd meg rajta és beszerezte a rengeteg dekódert. Csúnya, vagy buta, mindegy, mert ez az, ami garantáltan működik, amit távolról programozhat és amihez képes hathatós támogatást nyújtani.
Ez nagyon szép is a legtöbb ügyfél szemében, akiket nem érdekel, hogy milyen dobozzal működik a tévéje, csak mennyen már. Nekik jó. Azoknak az őrülteknek, akik meg megszokták, hogy a régi analóg tévétunerrel beállíthatnak időzített felvételt, ami a merevlemezükön marad, utóbb akár ki is vághatják a reklámokat, nos nekik főhet a fejük. (Mint pl. nekem is.) A szolgáltató nem nyújt támogatást más eszközhöz, sőt, a kártyát sem árusítja külön, kiszedni sem szabad a beltéri egységből, szóval nehéz ügy. Hiába van tehát DVB-C vevő a tévében, hiába veszek egyet külföldről, nem biztos, hogy sikerrel fogok járni vele. Meg lehet próbálni, ha valaki utánajár, hogy mit is kell beszereznie, hogy az jó legyen, de bármikor adódhat egy váltás a szolgáltatónál (pl. HD adásokat vezetnek be ésakármi) és onnantól lehet új hardvert keresni.
Egyelőre tehát maradnak az olyan tévés cégek, akik kínálnak valamilyen felvevővel egybeépített set top boksz opciót is, vagy lehet felveszegetni a set top boksz videokimenetéről.
A témában tudom ajánlani Shabba hozzászólásait itt:








Sokan csalódtak, akik a hazai DVB-T kereskedelmi indulásakor megpróbálták a kísérleti időszakban bevált antennáikkal fogni az ímmár MPEG-4 formátumú adást. 2008. decemberével nem csak a kódolás változott ugyanis, hanem a frekvencia váltással olyan sávba került az adás, hogy ott katonai okokból nem volt megengedhető a normál energiájú sugárzás. A korlátozás miatt a budapestiek helyenként tetőantennával is alig boldogultak, a szobaantennák pedig hasznavehetetlené váltak. A limitáció néhány napja megígért és most valóra vált részleges feloldásával több ember részesülhet tetőantenna kiépítése nélkül is az ingyen DVB-T örömeiben. Lehet, hogy ez rontja az antenna bizniszt, de őszintén szólva engem például ez egyáltalán nem zavar.
(Rendeltetése: meghitelveszi, hazaviszi, sima vagy HDTV-re no meg antennára rádugja és nézi a Téli Olimpiát. Sört saját maga szerez be és kulturáltan szórakozik.)
Ha belegondolunk, hogy egy hónapban ennek többszörösét költik igen sokan mondjuk cigarettára, akkor nem tűnik nagy összegnek, persze van akin sajnos ez sem segít :(. Ha viszont akad olyan, aki most fizet akár 1000 forintot valamilyen műholdas, kábeltévés cuccért, akkor neki – antenna birtokában – egyenesen megtakarítást jelent felvenni ezt a hitelt, hiszen többet spórol a kábeltévén, mint amit a beltéri egység hitelére költ. Ha az antennát szereltetni kell, akkor is megéri az átállás, ha a 15-20000 forintot elő tudja valahonnan teremteni.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy kedvező pozíció esetén az ablak közelében elhelyezett szobaantennával is maradéktalan vétel valósítható meg. Ahol eddig lehetőség volt analóg vételre szobaantennával, ott a DVB-T is működni fog, de mindenképpen érdemes legalább egy kölcsönkért antennával próbálkozni.






Az antennacsatlakozónál alig vastagabb rúd formájában manifesztálódik a tuner, az oldalán adott egy speciális aljzat is a videobemeneteket biztosító kábelkorbács számára, szóval nem csak tévéből, hanem valamely videoforrásból is lehet digitalizálni, a szokásos sztereo RCA, kompozit és S-Video kábelvégek révén. Van hozzá egy közepes méretű, de elég ergonomikus elrendezésű infrás távirányító is, AAA ceruzaelemes.










Szimpatikus hozzáállás az AH részéről, hogy ingyenessé tette a MinDigTV matricához szükséges minősítés megszerzését. Persze ez nem szép azokkal szemben, akik eddig keményen fizettek érte, de nyit a kisebb cégek felé is, valószínűleg még több matricás termék lesz, ami jó falun is, mert az is el tudja dönteni, hogy itthon használható cuccot vesz, aki semmit sem lő hozzá. Ha tehát valaki forgalmazna set top boxot, de eddig nem volt pénze belépni a minősítő programba, az most száguldozhat az AH-hoz és elkezdheti a kis bizniszét.




_.jpg)
Kézenfekvő a hátoldali HDMI csatlakozást használni, de ha kell, ott van a Scart, a kompozit vagy akár a komponens kimenet is. Van digitális hang kimenet optikai és koax formában is, de ha csak egy sima tévé áll rendelkezésre, arra is kikódolja sztereóba még a DTS hangsávokat is. Egy LG HL3000-es tévén volt alkalmunk tesztelni, ami maga is DVB-T-s, szóval szintén megér egy misét, nemsokára elrágódom rajta.

